Ha neked is vállalkozásod van, tudod, hogy mennyire fontos, hogy legyenek célok kitűzve, amerre haladni szeretnél a cégeddel, amiket szeretnél meghatározott időn belül elérni. Ezek azonban sokszor úgy járnak, mint az éveleji fogadalmak: Nagy elánnal fogadalmat teszünk, de a gyakorlatba már nem vagy csak rövid ideig építjük be őket, s végül nem is valósulnak meg. Na, de mit tehetünk azért, hogy a vállalkozásunkban ne járjunk így?
Az első és legfontosabb szabály, hogy a célkitűzésben nem a célkitűzés a legfontosabb első feladat. Tehát mielőtt lelkesen nekiállnál összeírni, hogy meghatározott időn belül neked több vevőd, több követőd, több pénzed lesz, nőni fog a céged (vagy magánemberként fogyni fogsz, új házad, új kocsid lesz), nézz szembe a valósággal.
Azaz először azt írd le, ami VAN. Írd le, hogy adott pillanatban mennyi pénz van a bankszámládon, mennyi követőd van Facebookon, Instagramon stb.-n, mekkora az e-mail listád, hány aktív vevőd van, azaz hány olyan ember van, aki az elmúlt három hónapban vásárolt tőled, mekkora a Facebook-csoportod, hány egyeztetésed, meetinged, időpontod van leegyeztetve a következő egy hónapra, hány aktív hirdetésed fut jelenleg.
Oké, ez nem lesz jó érzés. Frusztrációt, rossz érzést, akár szégyent is okozhat. De a valódi eredményekhez először tisztán kell látnod, a saját képedbe kell nyomnod, hol tartasz most, mi a valóság. Ez fog valódi motivációt és kitartást szülni. Enélkül a célkitűzések igazából csak hagymázas álmodozások maradnak. De ha látod magad előtt a valóságot, akkor ki tudod mondani, hogy te ezen most változtatni fogsz.
Van pár apró trükk még, amik ezen felül is segítenek a céljaid megvalósításában. Egyrészt nem elég kimondani azokat, írd is le őket. Igen, papírra. Tedd jól látható helyre. Mondjuk az íróasztalodra vagy ahol dolgozol és így sokszor fogod látni. Ez segít a napi ezer dolog és hülyeség közt visszaterelni a fókuszod, miért is csinálod mindazt, amit épp csinálsz.
A célok kitűzése után jönni fog a felismerés, hogy mennyire elfoglalt vagy már most is, mennyire tele van már most is a napod, így is hányszor fordul elő, hogy a nap végére nem sikerül minden kitűzött feladattal végezned. És erre te épp kitűztél egy újabb célt, ami újabb feladatokat jelent.
Ez elsőre egy picit talán spirituálisan hangzik, de az van, hogy ha felveszel valami újat, akkor az égiek, az univerzum, az akármi megköveteli, hogy letegyél valami régit. Tehát csinálj helyet az életedben az új célodnak, áldozz fel valami régit. Lehetőleg olyant, ami amúgyis időrabló és esetleg felesleges tevékenység volt.
Miért adják fel annyian a céljukat? Miért ürülnek ki februárra az edzőtermek? És aki marad, az miért marad? Általában erre azt a választ szokták rávágni, hogy az akaraterőtől. De valójában más áll a háttérben.
Amikor kitalálsz egy új célt és megfogadod, hogy te ezt most meg fogod csinálni, el fogod érni, az valami brutál jó érzés, ugye? Azt érzed, végre a jó úton vagy és már előre büszkén mosolyogsz, hogy milyen jó lesz, amikor ezt eléred, máris azt érzed, mintha el is érted volna, mintha végre kilábaltál volna az addigi nehéz helyzetből.
Ez valójában hormonális hatás. Tele vagyunk dopaminnal, szerotoninnal, oxitocinnal, azaz ősi örömhormonokkal, a világ legjobb drogjaival. De ezek pár nap alatt kiürülnek a szervezetből. Azaz nem azért múlik el a lelkesedés, mert te nem vagy elég motivált, hanem a kémia az oka. Az örömhormonok kiürülnek a testedből, amikor az új cél már nem új cél. És itt adja fel az emberek 99%-a.
Hogy ez veled ne így történjen, be kell törnöd magad. Fogj egy naptárt és minden napra tegyél egy nagy piros X-et, amikor megcsináltad a kitűzött penitenciát. Az első pár nap még oké lesz, utána viszont be kell törnöd magad. Meddig kell ikszelned? Azt szokták mondani, 30 nap, de a legújabb kutatások szerint 60 nap. 60 napig mindennap dolgoznod kell magadon és húzni az x-et. 60 nap után válik valódi szokássá valami.
S még egy fontos tétel: Nem csak magadat kell betörnöd. A családodat, a barátokat is. Hisz ők azok, akik napi szinten vagy megerősítenek, vagy eltántorítanak a céljaidtól. Erre pedig a kommunikáció a megoldás. “Kérlek, ne kérd azt, hogy ma hagyjam ki, mert félek, ha egy napot is ki kell hagynom, nem fogom tudni elérni a célom. Segítesz nekem ebben?” És mindehhez nagy bociszemekkel nézel. 🙂
