Sokaknál nagy port kavartak a héten bejelentett és már el is fogadott KATÁ-s változtatások. Az új törvény értelmében KATÁ-s vállalkozó csak magánszemélynek állíthat ki számlát, ezzel pedig a több százezer eddigi KATÁ-s vállalkozó közül igen sokan kiesnek a rendszerből, mivel nem vagy nem csak magánszemély ügyfeleik vannak. Az egyik út, hogy tiltakoznak és reménykednek a változásban, a másik pedig, hogy utánanéznek az egyéb lehetőségeknek. Mi ez utóbbiban próbálunk most segíteni, mégpedig az egyik leginkább kézzelfogható adózási forma körbejárásával.

A mai és a tegnapi nap folyamán rengeteg posztot és kommentet olvastam arról, hogy kész, vége, feladják, nem vállalkoznak tovább vagy feketén fognak dolgozni, mert nem maradhatnak benne a továbbiakban a KATA rendszerében. Elgondolkoztattak az ilyen posztok és több esetben gyorsan utána is számoltam, hogy az ő esetükben hogyan nézne ki az átalányadózás és bizony sokan ledöbbentek a számok láttán, miszerint nemhogy nincs itt a vég, de voltak olyanok is, akiknek már eddig is jobban megérte volna az átalányadózás a KATA helyett.

Az átalányadózás alapgondolata, hogy nem kell a költségeinket igazolni, számlákat gyűjteni és azokkal bizonyítani, mennyi kiadásunk volt a vállalkozásunk miatt, hanem automatikusan költségnek tekintik a bevételünk egy jó részét. Hogy pontosan mekkora részét, az attól függ, melyik területen dolgozunk, miről állítunk ki számlát. Az átalányadózásnál három ilyen csoportot határoztak meg.

Az első csoport a kiskereskedők csoportja vagyis azoké, akinek csak és kizárólag kiskereskedelemből származik a bevétele. Figyelem! A webáruházak is idetartoznak. Nekik a bevételük 90%-a költségnek tekintendő, azaz csak a maradék 10%-kal kell elszámolniuk.

A második csoportba több szakma is tartozik. Hogy pontosan melyikek, melyik TESZOR számok alatt tevékenykedők, azt a törvény tételesen felsorolja. De nagy általánosságban az őstermelő, mezőgazdasági területek, az építőipar, a mindenféle szerelők, taxisok, fodrászok, szépségápolás területén tevékenykedők, a vendéglátás és a fotózás tartozik ide. Nekik a bevételük 80%-a számít költségnek, a maradék 20% után kell csak adózniuk.

Mindenki más, azaz a többség pedig a harmadik csoportba tartozik. Nekik a bevételük 40%-a tekintendő költségnek, a maradék 60% lesz az adóalapjuk.

Tehát a 40-80-90% azt jelenti, hogy a BEVÉTELEDNEK, tehát mindennek, amiről számlát állítasz ki, ekkora része eleve, minden kérdés, számla, igazolás nélkül KÖLTSÉGNEK számít, azaz nem kell adóznod utána. Mivel a maradék 60-20-10% után pedig igen, talán ennyiből már sejthető, hogy minél kevesebb valódi költsége van valakinek, annál inkább megéri neki az átalányadózás, hisz az ő esetében olyan bevételek is el lesznek automatikusan költségelve, ami pedig amúgy már tiszta jövedelem lenne.

Évi 24 millió forint bevételig tartozhatunk az átalányadózásba. Ebből 12 millió forintig pedig ugyanúgy AAM, pontosabban áfamentes, mint a KATA esetében. Kiskereskedelem esetében pedig 120 000 000 Ft-ig maradhatunk ebben az adózási formában.

Visszatérve a százalékokhoz. A bevételünk (kiállított számlák és beérkezett utalások, készpénzek) fentebb meghatározott százaléka tehát költségnek automatikusan lejön. A maradék összeg – kinek 60, kinek 20, kinek 10% – a jövedelmünk, avagy az adóalapunk. És itt bejön még egy kedvezmény, ugyanis a jövedelmünk a mindenkori minimálbér éves összegének feléig (ez jelenleg 1,2 millió forint) adómentes. Vagyis minden adóévben csak onnantól kezdve kell elkezdenünk adózni a jövedelmünk után, ha a jövedelmünk (nem a bevételünk!) elérte, illetve meghaladta ezt az 1,2 millió forintot.

90%-osként 1,2 millió forint jövedelem 12 millió forint bevételt jelent.

80%-osként 1,2 millió forint jövedelem 6 millió forint bevételt jelent.

40%-osként 1,2 millió forint jövedelem 2 millió forint bevételt jelent.

Ha a jövedelmed elérte, illetve meghaladta a fentebb említett 1,2 milliót (azaz a 12-6-2 millió forint bevételt), akkor onnantól kell adóznod, mégpedig:
– 15% SZJA-t, azaz személyi jövedelemadót.

Az SZJA-ként háromhavonta, az előző három hónapod jövedelmének 15%-át fizeted meg. Konkrét számokkal: Volt januárban, februárban és márciusban összesen 1 000 000 Ft bevételed. Ha szövegíróként a 40%-os kategóriába esel, akkor ennek 60%-a után, azaz 600 000 Ft után fizeted meg a 15% SZJA-t, vagyis három hónap után 90 000 Ft-ot adózol. Ha fotósként a 80%-os kategóriába esel, akkor ennek az 1 000 000 Ft-nak a 20%-a után, azaz 200 000 Ft után fizeted meg a 15% SZJA-t, vagyis három hónap után 30 000 Ft-ot adózol. Ha webshoposként a 90%-os kategóriába esel, akkor ennek az 1 000 000 Ft-nak a 10%-a után, azaz 100 000 Ft után fizeted meg a 15% SZJA-t, vagyis három hónap után 15 000 Ft-ot adózol.

Az eddig írtak mindenkire egyformán vonatkoznak és alapvetően egyszerű számolni velük. A további bekezdéseknek már nem mindegyike vonatkozik mindenkire, így figyelmesen olvasd el, kérlek!

Az SZJA-n kívül két fizetnivaló van még az átalányadózásban (vagyis három, ha az iparűzési adót is idevesszük, de ezek helyi és eltérő költségek, így itt és most nem foglalkozunk vele). Ez a két tétel pedig a
– 18,5% TB és a
– 13% szociális hozzájárulás.

Ezeket minden hónapban – tehát az SZJA három hónapjával ellentétben – meg kell fizetni. De csak annak, aki FŐÁLLÁSÚ vállalkozó. Azaz aki mellékállásban, diákként vagy nyugdíjasként vállalkozik, annak nem. Pontosabban, ha nem főállásban vállalkozol, akkor a fentebb már említett adómentes összeg erejéig sem SZJA-t, sem TB-t, sem szochót nem kell fizetned. Azaz annak függvényében, melyik csoportba tartozol, 2, 6 vagy akár 12 millió forint bevételig semmit sem kell fizetned. Viszont ha ezt a plafont eléred, akkor nem főállású vállalkozóként is meg kell fizetned az adót és a járulékokat is!

A TB-t és a szochót ugyanúgy a jövedelem után (tehát a 60-20-10%) után kell megfizetni, nem a teljes bevételünk után.

Annyi csavar van benne, hogy ha az adóalapod (jövedelmed) nem éri el a minimálbért (vagy ha szakképzettséget igénylő munkát végzel, akkor a garantált bérminimumot), akkor a TB és a szocho esetében nem a jövedelmeddel, hanem ezzel a mindenkori minimálbérrel (200 000 Ft) vagy garantált bérminimummal (260 000 Ft) kell kiszámolni őket. Azaz vagy a jövedelmed, vagy ha az nem éri el a minimálbért, akkor a minimálbér 18,5%-át, illetve 13%-át kell járulékként megfizetned. (Szocho esetében  valójában az adóalap 112%-nak a 13%-át vesszük, de ez már részletkérdés.)

Számokban ez azt jelenti, hogy ha a jövedelmed elérte, illetve meghaladta az 1,2 millió adómentes részt (azaz kiszámláztál az adott évben 2-6-12 millió forintot) és ezért bekerültél az “adókötelessek”, azaz az SZJA-t fizetők körébe, akkor mondjuk havi 500 000 Ft bevétel esetén

90%-osként annak 10%-a, vagyis 50 000 forint után fizeted meg a fent írt 15% SZJA-t, 18,5% TB-t és 13% szochót. Konkrétan 7 500 + 9 250 + 7 280 = 24 030 Ft-ot fizetsz az adott hónapban 500 000 Ft bevétel után.

80%-osként annak 20%-a, vagyis 100 000 forint után fizeted meg a fent írt 15% SZJA-t, 18,5% TB-t és 13% szochót. Konkrétan 15 000 + 18 500 + 14 560 = 48 060 Ft-ot fizetsz az adott hónapban 500 000 Ft bevétel után.

40%-osként annak 60%-a, vagyis 300 000 forint után fizeted meg a fent írt 15% SZJA-t, 18,5% TB-t és 13% szochót. Konkrétan 45 000 + 55 500 + 43 680 = 144 180 Ft-ot fizetsz az adott hónapban 500 000 Ft bevétel után.

Ahogy látható, összességében valóban magasabb az adóteher, mint a KATA alatt (50 000 Ft), viszont még mindig jóval kevesebb, mint egy munkavállalónak. Ráadásul az adó alapjaként meghatározott jövedelem – a példában 300 ezer forint – teljes egészében bejelentett fizetésnek minősül. Emlékeztetőül, aki 50 ezer forint KATÁ-t fizetett, az úgy minősült, mintha 108 ezer forintot keresett volna. 108 000 Ft kontra 300 000 Ft jövedelem. Ennek az élet számos területén jelentkező pozitív hatásait talán nem kell részletezni. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy ez az összeg után magasabb összegű nyugdíjjogosultság, gyermekgondozási támogatások és táppénz jár.

Érdemes eljátszani a számokkal, kinek milyen bevételei szoktak lenni egy-egy hónapban. Ha nem szokta elérni a havi jövedelmed (tehát nem a bevételed, hanem annak 10-20-60%-a) a minimálbért, a 200 000 Ft-ot, akkor pedig azzal kell számolni, hogy a minimálbér összege után ekkor is meg kell fizetni a TB-t és a szochót. 200 ezer forint után a TB 37 ezer forint (200 000 Ft 18.5%-a), a szocho pedig 29 ezer forint (200 000 Ft 112%-ának 13%-a). Vagyis főállású vállalkozóként, ha nincs vagy ha nem éri el a jövedelmed a 200 000 Ft-ot, akkor is minden hónapban meg kell fizetned 66 000 Ft-ot. (Bár ez KATÁ-nál is így volt, az 50 000 Ft-ot akkor is ki kellett fizetni.)

Plusz még egy kis kedvcsináló: A már jól ismert adókedvezmények itt is igénybe vehetők, azaz

  • a négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye,
  • a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
  • a 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott betegségek esetén járó személyi kedvezmény,
  • az első házasok kedvezménye, és
  • a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető családi kedvezmény.

Összegezve: Az átalányadó nem olyan rossz, sőt, sok esetben kifejezetten jó. Van, akinek még jobb is, mint a KATA volt. Mellékállásban vállalkozóknak (mivel nekik nem kell TB-t és szochót fizetni), a 80%-os kategóriába esőknek, de valójában valódi költségekkel nem igazán rendelkezőknek (pl. fotósoknak) meg egyenesen maga a paradicsom.

Szolgáltatással foglalkozóknak, akiknek nincs vagy minimális a költségük, mindenképp megfontolandó választás, még akkor is, ha a 40%-os kategóriába tartoznak. Jó pár számolást lefuttatva, a 40-60%-os kategóriában nagy átlagban úgy számolhatunk, hogy a bevételünk 25%-át kell kifizetnünk és 75%-a marad nálunk éves szinten.

De ahány vállalkozás, annyi eset van itt. Nézzük át, melyik kategóriába tartoznánk, az ott írt 40-80-90% lefedi-e a valódi költségeinket – ha nem, akkor inkább nézzünk meg más adózási formákat is -, illetve számoljuk ki az átlag bevételünk alapján a jövedelmünk, illetve az utána fizetendő adókat, járulékokat, hogy milyen havi kiadásokkal kell kalkulálnunk. Nem mindenkinek tökéletes ez a forma és sok esetben többre jön ki a fizetnivaló, mint az volt a KATA esetében, de alaposan átnézve az esetek többségében nem annyira ijesztőek ezek a számok.

 

Ugye, nem hagyod csak úgy itt a kosaradat? 😉

Add meg itt lent az e-mail címedet, hogy elmentsük neked a bevásárlókosaradat későbbre. És - ki tudja - lehet, hogy küldünk neked egy extra kedvezménykupont. 😉